vissza a főoldalra

Agrokemikáliák

Mozaikok az agrokemikáliák élettani hatásairól

Keveset tudunk arról, hogy a felhasznált agrokemikáliák milyen hatással vannak az emberi szervezetre, hiszen kísérleteket etikai okokból nem lehet folytatni. Az információk jelentõs részét az állatkísérletek, a munkahelyi megbetegedések és balesetek szolgáltatják. A megállapított egészségügyi határértékek hitelességét erõsen megkérdõjelezi az a tény, hogy a megengedett koncentráció és a kockázatmentesen fogyasztható napi mennyiség határértéke országonként jócskán különbözik.
Az alábbi irodalmi adatokat azzal a céllal válogattuk össze, hogy felhívjuk a figyelmet az agrokemikáliák használatának veszélyeire.

- 1961. és 1980. között a búzatermesztéshez felhasznált mûtrágya mennyisége 5,1-szeresére emelkedett. A termésátlag ezzel szemben csak 2,2-szeresére nõtt, míg a vizsgálati idõszak végén az egyik legfontosabb minõségi jellemzõ, a nedvessikér tartalom csak az 1961-es érték 67 %-át érte el.

- 3,7 – 13,5-ször magasabb volt a mutrágya felhasználásával termesztett saláta nitrát-tartalma, mint azé, amelyik csak komposztot kapott.

- Néhány éve számolt be a sajtó arról a megdöbbentõ esetrõl, amikor egy csecsemõ halálát a zöldségesnél vásárolt sárgarépa nitrát-tartalma okozta. (A nitrát és nitrit akár halálos mértékben is csökkentheti a vér oxigénszállító képességét, ami az egy éven aluli gyerekekre különösen veszélyes.)

- Egy Németországban 1984. és 1986. között végzett, több mint 16 000 mintára kiterjedõ vizsgálat eredménye:

- A kijuttatott peszticidek jelentõs része nem éri el a növény felületét, szakszerûtlen légi kijuttatás esetén például 10-60% a célhelytõl 300 méterre szállhat le, bekerülve az élõvizekbe.

- A mezõgazdasági kártevok ellen használt metil-bromid 50-szer hatékonyabban rombolja az ózonréteget, mint a fluorokarbon (CFC, pl. freon) típusúak.

- Az Északi – tenger erõsen szennyezett vizében élõ lepényhalak 40 %-a májrákos.

- Kevés ismeretünk van a felhasznált agrokemikáliák bomlási folyamatairól, a bomlástermékek egészségügyi hatásáról szintén nagyon keveset tudunk. A laboratóriumi eredmények nem fogadhatók el kritika nélkül, mivel a folyamatok a talajban, a vizekben és az élõ szervezetekben másként játszódhatnak le.

- Nemcsak a kijuttatás, hanem az agrokemikáliák gyártása és raktározása során is szennyezik a környezetet, és akkor még a balesetekrõl és a veszélyes hulladékok tárolásáról nem is beszéltünk. A garéi hulladéktároló példája közismert.

- A klórozott szénhidrogének és a fémtartalmú készítmények, a zsírban gazdag szövetekben halmozódnak fel, fogyáskor pedig felszabadulnak, bekerülnek a vérkeringésbe és kiválasztódnak a tejjel. Ez különösen veszélyes az anyatejjel táplált csecsemõkre nézve.

- A mikrobiológiai kísérletekben egyes szerek mutagénnek bizonyultak, vagyis az örökítõ anyagot károsítják.

- A rákos megbetegedések több okra vezethetõk vissza, kialakulásukban örökletes tényezõk és testi – lelki hatások egyaránt szerepet játszanak. Az immunrendszer feladata a tumorsejtek felismerése és elpusztítása. Elgondolkoztató hatáskombináció, mikor egy vizeket szennyezõ, talajvízben gyakorlatilag nem bomló (vagyis krónikus kitettséget biztosító) vegyület hormonális hatásra képes, gyengíti az immunrendszert és rákkeltõ. Ilyen például a Magyarországon is gyomírtószerek hatóanyagaként engedélyezett atrazin.

- A DBCP hatóanyagú növényvédõ szerek esetében 100 – 1000 óra az a munkában töltött idõ, ami visszafordíthatatlan férfimeddõséget okoz.

- Rágcsálókon vizsgálták, hogy egyes gyomirtók milyen fejlõdési rendellenességeket okoznak. Az utódok között gyakoriak voltak a fejlõdési rendellenességek: nyitott szájpadlás, torzszülött utódok, vese- és légzõszervi rendellenességek, májképzõdési zavarok, sokujjúság, szemképzõdési zavar, idegrendszeri és csontképzõdési rendellenességek.

- Az Északi – tenger partján tömegesen pusztultak el 1988-ban a fókák. A vizsgálatok szerint egy korábbról ismert, de halálos veszélyt nem jelentõ vírus végzett velük. Spanyolország partjainál 1992-ben hasonlót tapasztaltak: olyan vírusos betegségnek esett áldozatul több mint ezer delfin, amely korábban nem volt halálos kimenetelû. A kép ekkor állt össze: a klórozott szénhidrogének a lipidgazdag szövetekben, többek között a csontvelõben halmozódnak fel, ott, ahol az immunválaszokban részt vevõ fehérvérsejtek képzõdnek.  Ne felejtsük el, hogy az immunrendszer gyengülése milyen szerepet játszik a daganatos megbetegedésekben! Magyarországon a klórozott szénhidrogének rovarölõként való felhasználása még engedélyezett…

- Részben a fémtartalmú peszticidek felelõsek az autoimmun-betegség kialakulásáért, amely során a szervezet saját sejtjeit támadja meg.

- Egyes agrokemikáliák szerkezetükben, és így hatásukban is hasonlítanak a gerincesek nemi hormonjaira, az ösztrogénekre és az androgénekre. Ezek a hormonok a szaporodási folyamatokat, valamint a másodlagos ivari jelleg kialakulását szabályozzák, ezért a hozzájuk hasonlító anyagok hatása is elsõsorban ezen a területen jelentkezik. Csökken az életképes hímivarsejtek száma, nõknél pedig megnövelik a mellrák kockázatát.

A kép még koránt sem teljes és soha nem is lesz az, az azonban már kirajzolódott, hogy az eredményekért nagyon magas árat fizetünk. Túl magasat.

Az adatok forrása:

Ángyán József – Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerû környezetgazdálkodás, 1997.
Polgár László (szerk.): A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon
Átvéve: Biokultúra Egyesület honlapja, http://www.biokultura.com

vissza a főoldalra